Sowlea
Magyar

Cselló: részei, hogyan szól és hogyan játssz rajta

A cselló a hegedűcsalád mély, meleg hangja. Ülve játszol rajta, a hangszer a padlón áll a térdeid között. Nagy teste és hosszú húrjai mély, zengő hangot adnak neki.

Ellenőrizve: 2026. október 9.

Ebben a leckében

Ismerd meg a csellót

A hegedűcsaládnak négy tagja van: a hegedű, a brácsa, a cselló és a nagybőgő. A cselló nagyobb a brácsánál és kisebb a nagybőgőnél. Hasonlít a hegedűre, de a méretéhez képest mélyebb a kávája és rövidebb a nyaka.

Teljes neve violoncello, olasz szó, jelentése „kis violone”. A violone a 17. és 18. században gyakori hangszer volt, amelyből később a mai nagybőgő lett. A cselló egyszerűen a rövid név (magyarul gordonkának is hívják).

A négy húr hangolása C, G, D, A, a középső C alatt két oktávval kezdve. Ez egy oktávval mélyebb, mint a brácsa. A vonóskarban a cselló a tenor szólamot játssza, egy zenekarban általában 8–12 cselló van, és két játékos osztozik egy kottaállványon.

Család
Húros hangszer (hegedűcsalád)
Típus
Vonós hangszer; pengetve is megszólaltatható
Húrok
C2, G2, D3, A3 (egymástól tiszta kvintnyire)
Legmélyebb hang
C2 (üres C húr, körülbelül 65 Hz)
Hangterjedelem
C2-től A5-ig (flageolettel A7-ig)
Kulcs
Főleg basszuskulcs; a nagyon széles terjedelem miatt tenorkulcsot és violinkulcsot is használnak
Transzponálás
Nem transzponál (úgy szól, ahogy írják)
Méret
Test körülbelül 75 cm (a források 70–76 cm-t mérnek); teljes hossza körülbelül 120–125 cm
Vonóhossz
71–73 cm

A cselló részei

A cselló főleg kétféle fából készül. A tető lucfenyő (vagy fenyő); a hát, a káva, a nyak, a kulcsszekrény és a csiga juhar. A fogólap ébenfa, a húrláb juhar. Ma szénszálas csellók is vannak.

A legfontosabb részek közül néhány a test belsejében rejtőzik. Csak az f-lyukakon át pillanthatod meg őket.

Néhány rész a hangszer belsejében vagy hátoldalán van, ahol a rajz nem tudja megmutatni; a számuk nagyjából azt jelzi, hol vannak.

A cselló részei
  1. Csiga scroll

    A legfelső, csigavonalba faragott favég, juharból.

  2. Kulcsszekrény és kulcsok pegbox

    Itt tekerednek a húrok a kulcsokra; egy kulcs elfordításával feszesebbé vagy lazábbá teszed a húrt.

  3. Nyak neck

    A hosszú fogórész, amelyen a bal kezed mozog.

  4. Fogólap fingerboard

    Sima ébenfa lap, bundok nélkül; erre nyomod le a húrokat, hogy megváltoztasd a hangmagasságot.

  5. Tető és f-lyukak top / f-holes

    A domború lucfenyő tető; a két f-lyuk közötti rész rezeg a legkönnyebben.

  6. Húrláb bridge

    Fent tartja a húrokat, és átadja a rezgésüket a testnek. Csak a húrok nyomása tartja a helyén, nincs odaragasztva, és az íve miatt a vonó egyszerre egy húron tud játszani.

  7. Húrtartó és finomhangolók tailpiece

    Tartja a húrok végét; a kis finomhangolókkal apró hangolási változtatásokat lehet tenni.

  8. Lélek sound post

    Kis fapálcika a belsejében, amelyet a súrlódás tart, nem ragasztó. Alátámasztja a tetőt, és összeköti a tető és a hát rezgését.

  9. Basszusgerenda bass bar

    Keskeny faléc a tető alsó oldalán, a húrláb mély húrok felőli lábának oldalán; a rezgést a tető nagy felületén szétteríti.

  10. Tüske endpin

    Az alján lévő fém tüske, amely a padlón támaszkodik. Egy rögzítőcsavar tartja a helyén, a hegyén gumitalp is lehet.

Hogyan születik a hang?

A vonó egy pálca, amelyre lószőrt feszítettek. A gyanta miatt a szőr megfogja a húrt, magával húzza, aztán visszacsúszni hagyja, újra meg újra. Olyan ez, mint amikor egy radírt erősen végighúzol a padon: tapad, ugrik, tapad, ugrik. Egy „tapad és csúszik” kör pontosan annyi ideig tart, mint a húr egy rezgése.

A titok a gyanta. Miatta a szőr erősen kapaszkodik, amíg tapad, de nagyon könnyen csúszik, amint megcsúszik. Ha a megfogás és a csúszás ugyanolyan érzés lenne, mint egy gyanta nélküli vonónál, a húr csak sóhajtana, nem énekelne.

Vonás közben a húr mindig két egyenes szakaszból áll, köztük egy éles töréssel. A törés ide-oda száguld a húr mentén, mint egy dróton csúszó gyöngy. Ez a forma a hangnak felhangok egész sorát adja, az alaphang 2-, 3-, 4- és többszörösén, és ettől gazdag a hang.

A gyorsabb vonó szélesebb kilengésre készteti a húrt, így a hang erősebb. Ha jobban rányomod, több magas felhang jelenik meg, és a hang fényesebb lesz. A húrláb közelében egy kicsit több nyomás kell, és a még működő nyomás tartománya szűkebb lesz, mint amikor egyre keskenyebb ösvényen jársz.

A húr magában túl vékony ahhoz, hogy sok levegőt mozgasson, ezért szinte néma. A húrláb a rezgés egy részét átadja a fa tetőnek, ahogy a hangvilla is hangosabban szól, ha a nyelét az asztalhoz érinted. A lélek és a basszusgerenda szétteríti a mozgást az egész testben, és a doboz belsejében lévő levegő is rezonál. Az egész hegedűcsaládban így működik.

Néha egy hang nagyon közel esik magának a testnek a fő rezgéséhez. A kettő harcol egymással, a hang hullámzik és dadog; ezt a hangot egyesek farkasüvöltéshez hasonlítják, ezért farkashangnak hívják. Sok csellónak van ilyen valahol E és F♯ (Fisz) között, gyakran a C húron hallható a legjobban. Egy kis súly, az úgynevezett farkashang-szűrő megnyugtathatja, de az egész csellót is kicsit tompábbá teheti.

Próbáld ki: nyomd egy ceruza radírvégét az asztalra, és lassan told előre. Érzed, ahogy tapad, ugrik, tapad, ugrik? Ugyanezt csinálja a vonószőr a húrral, másodpercenként több tucatszor, akár több százszor.

Hogyan játssz rajta?

Ülj a szék elejére, mindkét talpad a padlón legyen; a bal lábad lehet kicsit előrébb. Húzd ki a tüskét annyira, hogy a cselló széle a térdeid belső oldalának támaszkodjon, a cselló teteje pedig a mellkasod közepéhez érjen. A C húr kulcsa a bal füled közelében van. A tüske és a két lábad háromszöget alkot a padlón.

Lazán fogd a vonót. A behajlított hüvelykujjad a kápa és a fogórész közötti kis résbe kerül; a kisujjad és a gyűrűsujjad a kápán pihen, a középső ujjad hozzáérhet a fémgyűrűhöz, a mutatóujjad pedig könnyedén fekszik a pálcán. A legfontosabb: a hüvelykujj legyen laza és behajlított.

A bal kezed C alakot formál, mintha egy üdítősdobozt fognál. A hüvelykujj a második ujj mögött van, és keresztben mutat a nyakon, nem a nyak mentén. A könyököd legyen fent, de lazán, a csuklód pedig egy vonalban a karoddal. Ha lenyomsz egy ujjat, a húr rezgő része rövidebb lesz, ezért a hang feljebb megy.

A nagyon magas hangokhoz a bal kezed a húrláb felé mozdul, a magas fekvésekbe (a fekvés az, ahol a kezed a nyakon van). 1740 körül a csellisták „felfedezték”, hogy a hüvelykujj is lenyomhatja a húrokat. Ez a hüvelykujjfekvés teszi lehetővé, hogy a bal kéz elérje a magas fekvéseket, főleg az A húron.

Hangosabb játékhoz a vonó sebességét és nyomását együtt használod. Az elválasztott hangokat játszhatod a húron, ami erős, de fárasztó és nehezebb együtt tartani, vagy a húrról felpattanó vonóval, ami jobban zeng. Ha ringatod a bal ujjadat, vagyis vibratót játszol, a felhangok erősödnek és halkulnak, így a hang élőbbnek szól. A Philharmonia Orchestra szerint a széles vibrato kihozza a cselló mély hangját, és tökéletes a szomorú, vágyakozó hangulathoz.

Ha egy húrt nagyon könnyedén, pontosan a felénél érintesz meg, lenyomás nélkül, flageolettet kapsz: egy tiszta, magas hangot, egy oktávval az üres húr fölött. Ha a negyedénél érinted meg, két oktávval magasabb hangot kapsz.

A zeneszerzők különleges hangokat is kérnek. A col legno azt jelenti, hogy a vonó fa pálcájával ütögeted a húrt, ami úgy szól, mint egy kis kalapács. A sul ponticello azt jelenti, hogy a húrláb közelében vonsz, fényesebb, de üveges, vékony hangért; a sul tasto azt, hogy a fogólap fölött vonsz, gyengébb, lágyabb hangért. A Bartók-pizzicatónál felfelé húzod a húrt, hogy hangos csattanással csapódjon vissza a fogólapra; ütőhangszeres hatásként használják.

  • Húzd a vonót egyenletes sebességgel a húron. Hosszú hangot hallasz, amely addig tart, amíg a vonó mozog.
  • Vonó helyett ujjal pengesd meg a húrt. A hang pattanással indul, és magától elhal.
  • Az üres A húr hangja A3. Ha egy ujj lenyomja ugyanezt a húrt, a cselló eléri az A4-et, egy oktávval feljebb.
  • A mély húrok vastagabban és sötétebben szólnak. A zeneszerzők sul C-t vagy sul G-t írnak, ha azt kérik, hogy maradj rajtuk.

Hangterjedelem és kottaírás

A legmélyebb hang az üres C húr, a C2, körülbelül 65 Hz. A fölötte lévő húrok mindegyike egy tiszta kvinttel magasabb: G2, D3 és A3. A magasabb hangokat úgy játsszák, hogy feljebb nyomják le a húrokat a fogólapon. A cselló hangterjedelme C2-től A5-ig tart, flageolettel elérheti az A7-et.

Minden húrnak megvan a maga szakasza: a C húron körülbelül C2-től F3-ig, a G húron G2-től C4-ig, a D húron D3-tól G4-ig, az A húron A3-tól A5-ig.

A cselló nem transzponál: a leírt hang az, amit hallasz. A kottáját főleg basszuskulcsban írják, de a nagyon széles terjedelem miatt a magasabb részekhez tenorkulcsot, a nagyon magasakhoz violinkulcsot használnak. A játékosok nem szeretik, ha túl gyakran kell kulcsot váltani.

Vigyázz egy régi szokással. Néhány régebbi kotta a cselló magas hangjait violinkulcsban egy oktávval magasabbra írta, mint ahogy valójában szólnak. Ma erre a tartományra inkább tenorkulcsot használnak.

A cselló négy üres húrja: C2, G2, D3, A3, basszuskulcsban.
Basszuskulcs
Tenorkulcs
Violinkulcs
A csellókotta főleg basszuskulcsban áll, a magasabb részek tenorkulcsban, a nagyon magasak violinkulcsban.
C2 – A5

Hallgasd meg

  • Minden lépés egy tiszta kvintet ugrik felfelé. Figyeld meg, ahogy felfelé haladva a hang egyre világosabb lesz.
  • Figyeld meg a vastag, sötét zümmögést: ez a legmélyebb hang, amelyet a cselló üres húron játszani tud.
  • Ugyanaz a hang kétféleképpen: a vonóval játszott egyenletesen kitart, a pengetett pattan és elhal.
  • Egy üres húr, aztán egy lenyomott hang egy oktávval feljebb. Hallod, hogy ugyanaz a betűnevük?

Történet és rokonok

Az első csellók a 16. században jelentek meg. Gyakran öt húrjuk volt, és főleg az együttesek basszusszólamát erősítették. Az itáliai Cremonában Andrea Amati hangszerkészítő határozta meg a hegedűcsalád stílusát és építési módszereit.

Az egyik nagyon régi cselló, a „King” („Király”), ritka fennmaradt darab a 16. század közepéről. Valószínűleg még IX. Károly francia király 1561 körül adott királyi megrendelése előtt készült, és később festették meg. Eredetileg nagyobb basszushangszer volt, később vágták le a mai cselló méretére. Ma a dél-dakotai National Music Museumban van.

A korai csellók nagyok voltak: a legkorábbiak teste körülbelül 80 cm hosszú volt, nagyobb a mai szabványnál, és az 1700 előttről ismert körülbelül 25 cselló mind nagy. 1660 körül feltalálták a fémdróttal font húrokat, és Bolognában az ilyen húrok segíthették a csellót: egy rövidebb húr is lehetett elég feszes, és gyorsan megszólalt. Stradivari 1700-ban elhatározta, hogy kisebb csellókat készít, és körülbelül 1707-től a ma forma B-nek nevezett modellt használta.

A 17. században a cselló és a csembaló lett a basso continuo, vagyis a zene alatti basszusszólam szokásos párosa. A 17. és 18. században a cselló szólóhangszerként felváltotta a basszus viola da gambát, és Haydn, Mozart és a későbbi zeneszerzők egyre több feladatot adtak neki.

A cselló híres művei közé tartozik Bach hat szólószvitje, Beethoven öt csellószonátája, Lalo, Dvořák, Saint-Saëns, Elgar és Barber versenyműve, Kodály és Debussy szonátája, valamint Villa-Lobos Bachianas Brasileiras című műve nyolc csellóra és szopránra. Pablo Casals, Msztyiszlav Rosztropovics és Yo-Yo Ma a legismertebb csellisták közé tartozik.

A húrok is változtak. Az acélhúrok egyre jobban terjedtek, főleg a csellón. Az 1950-es évekre a legtöbb fiatal amerikai csellótanuló két acél- és két ezüsttel font bélhúrt használt; később a legtöbb játékos lemondott a bélhúrról, csak kevesen tartották meg a font bélhúrt az alsó három húron. Egy közeli rokon, a 16–18. századi tenorhegedű mérete a brácsa és a cselló közé esett.

  1. 16. század
    Megjelennek az első csellók, gyakran öt húrral, a basszus támogatására.
  2. Kb. 1505–1577
    A cremonai Andrea Amati élete; ő határozta meg a hegedűcsalád stílusát.
  3. 16. század közepe
    Elkészül a „King” cselló, eredetileg nagyobb basszushangszerként.
  4. 1660 körül
    Feltalálják a fémmel font húrokat.
  5. 17. század
    A cselló és a csembaló a continuo szokásos párosa lesz.
  6. 1700
    Stradivari elhatározza, hogy kisebbre készíti a csellót.
  7. 1707 körül
    Stradivari elkezdi használni a forma B modellt.
  8. 1740 körül
    A csellisták felfedezik, hogy a hüvelykujj is lenyomhatja a húrokat; így megnyílik a hüvelykujjfekvés.
  9. 1950-es évek
    A legtöbb fiatal amerikai csellótanuló két acél- és két ezüsttel font bélhúrt használ.

Első lépések és ápolás

Játék előtt gyantázd be egyenletesen a vonószőrt a teljes hosszában. Ha végeztél, mindig lazítsd meg a szőrt, mielőtt a vonó visszakerül a tokba.

A Yamaha kézikönyve szerint a csellót a gyárból való kiszállítás előtt beállítják, és ha úgy érzed, hogy további beállítás kell, vidd el a kereskedődhöz, mert egyes beállításokhoz szakértelem kell. Ne próbáld magad átalakítani.

  • Tartsd távol a csellót a közvetlen napfénytől, a nagyon meleg vagy hideg helyektől, a magas vagy alacsony páratartalomtól, a portól és az erős rázkódástól. Főleg a hirtelen hőmérséklet-változás okozhat komoly kárt, ezért ne hagyd sokáig autóban.
  • Puha, száraz kendővel töröld át, és ne permetezz rovarirtót a közelében.
  • Egyszerre csak egy húrt cserélj. Ha mind a négy lekerül, a húrláb eldőlhet, és a húrtartó meglazulhat.
  • Hangolás vagy húrcsere közben ellenőrizd a húrlábat: a két f-lyuk bevágásai között áll, a húrtartó felőli oldala derékszögben áll a tetőhöz, és minden húr a saját vájatában fekszik.
  • A tüske hegyes, ezért óvatosan bánj vele, és húzd meg erősen a tüske rögzítőcsavarját, hogy a cselló ne essen el játék közben.
  • Hangolás vagy húrcsere közben tartsd távol az arcodat a csellótól; egy hirtelen elszakadó húr megsértheti a szemedet vagy az arcodat. Ne lazítsd túl és ne húzd túl a finomhangolókat, mert megsértheted a csellót, vagy játék közben zörgő hangok jelenhetnek meg.

Zongorahang: Salamander Grand Piano, Alexander Holm (CC BY 3.0).

Hangszerek

  1. Hangszercsaládok
  2. Húros hangszerek
  3. Fafúvós hangszerek
  4. Rézfúvós hangszerek
  5. Ütőhangszerek
  6. Billentyűs hangszerek
  7. Az emberi hang
  8. A zenekar
  9. Zongora
  10. Akusztikus gitár
  11. Elektromos gitár
  12. Basszusgitár
  13. Ukulele
  14. Hegedű
  15. Cselló
  16. Fuvola
  17. Klarinét
  18. Szaxofon
  19. Trombita
  20. Dobfelszerelés

Az összes hangszeres leckeZenei tudástár

Ebben a leckében

Szövegméret