Fafúvós hangszerek: játék levegővel

Egy cső tele rezgő levegővel

A fafúvós hangszer belsejében egy cső van. Amikor a csőben lévő levegő rezeg, hangot hallasz. A hosszú cső mély hangot ad, a rövid cső magasat.

A fafúvósoknak a cső mentén lyukaik vannak, amelyeket ujjak vagy kis fém billentyűk fednek le. Egy lyuk kinyitása olyan, mintha lerövidítenénk a csövet, ezért a hang magasabb lesz. Ha újra lezárjuk a lyukakat, a cső hosszú lesz, és a hang mélyül.

Három módja a rezgés elindításának

A fafúvós játékos háromféleképpen indíthatja el a levegő rezgését. A fuvola és a furulya egy élt használ. A klarinét és a szaxofon egy nádnyelvet. Az oboa és a fagott két nádnyelvet. A nádnyelv egy vékony nádszelet, amely zümmög, ha elfújsz mellette.

Fuvola

A játékos egy lyuk felett fúj át, mint egy üveg felett. Ma többnyire fémből készül. Az apró piccolo a magas kis unokatestvére.

Furulya

Egyszerű, sípszerű fuvola, gyakran az első hangszer, amelyet a gyerekek az iskolában megtanulnak.

Klarinét

Egy nádnyelv a fúvókán. Meleg, lágy hang, amely nagyon magasan és nagyon mélyen is szólhat.

Oboa

Két összekötött nádnyelv. Tiszta, éneklő hang. Sok zenekarban az oboa játssza azt a hangot, amelyre mindenki ráhangol.

Fagott

Egy nagyon hosszú, félbehajtott cső, két nádnyelvvel egy ívelt fémcsövön. Mély, mókás, gazdag hang.

Szaxofon

Egy nádnyelv, de ívelt fémtest. Adolphe Sax találta fel az 1840-es években (1846-ban szabadalmaztatta), és a dzsesszben nagyon szeretik.

Miért „fa”fúvós, ha fémből van?

A fuvolák és a szaxofonok ma fémből készülnek, akkor miért hívják őket fafúvósoknak? Mert a család neve arról szól, hogyan működik, nem arról, miből van. Régen a fuvolák fából készültek, a szaxofon pedig nádból készült nádnyelvet használ.