Akusztikus gitár: klasszikus és acélhúros, hogyan működik

Ismerd meg az akusztikus gitárt

A gitár testének van egy „dereka”, egy középen befelé ívelő része, a nyakát pedig bundok osztják fel. A korai gitároknak négy húrjuk volt; ma a hat a szabványos. A gitárnak három alaptípusa van: a nejlonhúros akusztikus (klasszikus és flamencogitár), az acélhúros akusztikus (folkgitár) és az elektromos gitár. Ez az oldal az első kettőről szól.

A legnagyobb különbség a húrokban van. A klasszikus gitáron az 1–3. húr egyetlen átlátszó nejlonszál, a 4–6. húrnak pedig kb. 200 nejlonszálból álló magja van, amelyet ezüstözött rézhuzallal tekertek körbe. Az acélhúros gitáron az 1–2. húr sima acél, a 3–6. húr pedig fémmel van körbetekerve, gyakran 80/20-as bronzzal vagy foszforbronzzal.

Az acélhúrokat sokkal jobban megfeszítik: egy normál feszességű nejlonhúrkészlet (D'Addario EJ45) hat húrja összesen 85,8 lb (38,9 kg) húzóerőt ad, míg egy 12–53-as acélhúrkészlet (EJ16) kb. 160 lb, nagyjából kétszer annyi. Akárcsak egy befőttesgumit, minél jobban megfeszítenek egy húrt, annál nehezebb lenyomni.

A nejlonhúros gitár szinte mindig halkabb az acélhúrosnál, és pengetett hangja szelídebb; az acélhúrok éles, csillogó hangot adnak. A nejlonhúrt a klasszikus zenében, a flamencóban, a latin zenében, a bossa novában, a jazzben és a popban használják; az acélhúrt a folkban, a popban, a rockban, a bluesban, a countryban és a bluegrassben.

A klasszikus gitár nyaka szélesebb (egy jellemző Yamahán a nyeregnél 52 mm), hátul félkör alakú, és a 12. bundnál csatlakozik a testhez. Az acélhúros gitár nyaka keskenyebb (43 mm), hátul inkább háromszögletű, és általában a 14. bundnál csatlakozik, így a fogólap nagyobb része érhető el könnyen.

Család

Húros hangszer (pengetős)

Besorolás

Hornbostel–Sachs 321.322-5: nyakas, dobozos lant, puszta ujjal megszólaltatva

Húrok

6; a klasszikus gitáron nejlon, a folkgitáron acél

Hangzó terjedelem

E2-től C6-ig (20 bund)

Kulcs

Violinkulcs, egy oktávval magasabbra írva, mint ahogy szól

Transzponálás

Egy oktávval mélyebben szól, mint ahogy le van írva

Szokásos méretek

Klasszikus: 650 mm menzúra (Yamaha C40II); acélhúros: 25,4 in ≈ 645 mm (Martin D-28)

A gitár részei

A fejtől a végéig az akusztikus gitár az alábbi részekből áll. A két fajta részeinek többsége közös; a rejtett merevítésben, a húrok rögzítésében és az acélhúros gitárok pengetővédőjében különböznek: a klasszikus húrokat a húrlábhoz kötik, az acélhúrokat kis húrlábcsapok tartják a húrlábban.

A jó fedőlapok gyakran „könyvszerűen” illesztettek: egy fadarabot két lapra fűrészelnek, és kinyitják, mint egy könyvet, így a két oldal erezete egymás tükörképe.

Néhány alkatrész a hangszer belsejében vagy hátulján van, ahol a kép nem tudja megmutatni; a számaik nagyjából azt jelzik, hol találhatók.

12345678910

1. 1
   Fej és hangolókulcsok headstock / tuning keys

   Ha elfordítasz egy kulcsot, megfeszíted vagy meglazítod a húrt; így hangolsz. A klasszikus gitárok többnyire nyitott fogaskerekes hangolókat használnak.

2. 2
   Nyereg (felső nyereg) nut

   Kis léc, amely a fej felőli végen tartja a húrokat, ott, ahol az üres húr rezegni kezd. Ma általában csontból, kemény műanyagból vagy sárgarézből készül.

3. 3
   Nyak neck

   A hosszú rész, amelyet a bal kezed tart. Az acélhúros gitár nyakában egy kb. 6 mm vastag, állítható acélrúd rejtőzik, amely megakadályozza, hogy meghajoljon.

4. 4
   Fogólap és bundok fingerboard / frets

   Itt nyomod le a húrokat; gyakran ébenfából készül. Ha lenyomod a húrt, a fém bund lesz az új végpont; minden bund a test felé egy félhanggal emeli a hangot.

5. 5
   Fedőlap (tető) top / soundboard

   A vékony elülső lap, gyakran lucfenyő vagy óriás tuja (vörös cédrus), kb. 2,5–3 mm vastag. A húrok rezgése a húrlábon át jut el hozzá, és a fedőlap mozgatja a levegőt; akusztikailag a hátlap sokkal kevésbé fontos.

6. 6
   Hanglyuk és rozetta sound hole / rosette

   Összeköti a test belsejében lévő levegőt a külső levegővel, és segít egy mély rezonancia kialakulásában; a körülötte lévő gyűrű berakásos díszítés.

7. 7
   Pengetővédő pickguard

   Acélhúros gitárokon egy vékony lap a hanglyuk mellett, amely megakadályozza, hogy a pengető megkarcolja a fedőlapot. A képen egy klasszikus gitár látható, amelyen általában nincs ilyen; a szám azt mutatja, hol van az acélhúros gitáron.

8. 8
   Merevítés bracing

   A fedőlap belsejére ragasztott vékony faléc-bordák. Tartják a húrok húzóerejét, és formálják a hangot: a klasszikus gitáron legyezőszerűek, a legtöbb acélhúros gitáron nagyobb, erősebb X-merevítés van.

9. 9
   Húrláb és alsó nyereg bridge / saddle

   A húrokat a végük felőli oldalon tartják, és a rezgésüket átadják a fedőlapnak. A húrláb keményfából, például ében- vagy paliszanderfából készül; az alsó nyereg gyakran csont.

10. 10
    Káva és hátlap sides (ribs) / back

    A test oldalát és hátát alkotják, gyakran mahagóniból, paliszanderből vagy juharból. A hátlap sokkal kevésbé számít a hangzásban, mint a fedőlap.

Honnan jön a hang?

A húr olyan vékony, hogy lengés közben alig mozgatja a levegőt, ezért magában nagyon halk. Ha egy evőpálcikát lengetsz, alig érzel szellőt; ha egy legyezőt, akkor igen. A gitár a húr rezgését az alsó nyergen és a húrlábon keresztül a fedőlapba vezeti, és a széles fedőlap sok levegőt tud megmozgatni.

A test valójában nem erősítő: minden energia a pengetésedből jön, a test csak hatékonyabban alakítja át a húr rezgését a levegő rezgésévé, nagyjából úgy, mint egy hangszóró membránja. Durván szólva a magas hangok főleg a húrláb által mozgatott fedőlapból jönnek, a mély hang nagy része pedig a test belsejében lévő levegőből, amely a hanglyukon át távozik.

A belső levegő is rezonál. A hanglyukban lévő levegő ide-oda mozog, mint az a búgás, amelyet akkor kapsz, ha egy üres palack szája fölött elfújsz; ezt Helmholtz-rezonanciának hívják, és a gitáron hangszertől függően F#2 és A2 közé esik. Nagyobb hanglyuk nagyobb hangerőt ad; a kisebb halkabb, de kerekebb.

Egy húr hangmagassága négy dologtól függ: a tömegétől, a feszességétől, a hosszától és attól, hogyan rezeg. A nehezebb, lazább és hosszabb húrok mélyebben szólnak. Ugyanakkora hossz és feszesség mellett egy oktávval mélyebb hanghoz négyszer akkora tömeg kell, ezért a mély húrok vékony magját fémhuzallal tekerik körbe: így nehezebbek, de nem túl merevek.

Amikor lenyomsz egy húrt, a bund veszi át a nyereg helyét végpontként, a húr megrövidül, és a hang emelkedik. A 12. bundnál a húr fele olyan hosszú, egy oktávval magasabb; a 7.-nél a hossza 2/3, és az E-ből B (magyarul H) lesz; az 5.-nél 3/4, és az E-ből A lesz. Minden félhang kb. 0,944-szeresére rövidíti a hosszt, ezért a bundok a test felé haladva keskenyebbek lesznek.

Az, hogy hol pengetsz, megváltoztatja a hangszínt: a húrláb közelében fényesebb a hang, ha pedig a húr harmadánál pengetsz, kimarad a 3., 6., 9.… felhang. A fedőlap felé irányuló pengetés hangosan indul és gyorsan elhal; a fedőlappal párhuzamos pengetés gyengébb, de tovább cseng.

Közvetlenül a pengetés után a húrban éles törés van, tele magas frekvenciákkal; ezek gyorsan elhalnak, így kb. egy másodperc után a hang kerekebb lesz. A nejlonhúrok szélesen kilengenek, és nagyobb távolság kell köztük, ezért szélesebb a klasszikus gitár nyaka; az acélhúrok olyan erősen húznak, hogy a fedőlapnak nagyobb, erősebb merevítés kell.

Próbáld ki: szólaltasd meg az üres A húrt (5. húr), és egy kartonlapot lassan mozgass ide-oda a hanglyuk előtt. Figyeld, hogyan változik a hang. Azt is megteheted, hogy a füledet a hanglyuk közelébe teszed, és halkan mély hangokat énekelsz F#2 és A2 körül, hogy megtaláld azt, amelyikre a test együtt zeng.

Hogyan játssz rajta?

Klasszikus gitáron általában ülve játszanak: a bal láb egy lábtartón van, a gitár dereka a bal combon, a feje bal oldalt, nagyjából szemmagasságig emelve. A jobb alkarod az, ami a gitárhoz ér; a jobb könyök a test oldalán nyugszik, a csukló és a kéz laza.

A bal hüvelykujjad a nyak hátulját támasztja, a többi ujj pedig felállva, ujjheggyel nyom. A bundhoz közvetlenül a fej felőli oldalon nyomd le a húrt, ne a bund tetején, különben az ujjad húsa megállítja a rezgést, és a hang tompa lesz.

A klasszikus gitárosok általában a hüvelykujjtól a gyűrűsujjig pengetnek, és rendszerint nem használnak pengetőt; az ujjrendet p (hüvelykujj), i (mutatóujj), m (középső ujj) és a (gyűrűsujj) jelöli. Az acélhúros gitár remek arra, hogy a saját énekedet kísérd, többnyire pengetővel, akkordokat pengetve vagy tört akkordokat játszva (az akkord hangjait egyenként).

Akkordpengetésnél számolj hangosan: előbb csak az 1. ütésre pengess, aztán félekre, negyedekre és nyolcadokra; a nyolcadok „és”-ét felfelé pengesd, általában csak a három magas húrt érintve. A flamenco rasgueado minden ujjat használ; a hammer-on úgy szólaltat meg egy hangot, hogy a bal kéz egyik ujja rácsap a fogólapra, a pull-off pedig úgy, hogy felemeli; a kapodaszter rászorul a nyakra, így feljebb viheted a hangnemet anélkül, hogy megváltoztatnád az akkordfogásokat.

• Üres húrok: klasszikus (nejlon)Egyetlen bundot se nyomj le, és pengesd meg a 6., 5., 3. és 1. húrt: E2, A2, G3, E4. Figyeld a nejlon puha hangját.
• Üres húrok: acélhúrosUgyanez a négy üres húr acélhúros gitáron: E2, A2, G3, E4. Hasonlítsd össze, milyen élesen indul minden hang.
• 12. bund: egy oktávval feljebbA klasszikus gitár 1. húrján előbb az üres E4, aztán a 12. bund, ahol a húr fele olyan hosszú: E5.
• 13. bund: egy oktáv meg egy félhangAz acélhúros gitár 1. húrján az üres E4, aztán a 13. bund: F5. Tizenkét bund egy oktáv, még egy hozzáad egy félhangot.

Hangterjedelem és kottaírás

A gitárkottát violinkulcsban írják, de megállapodás szerint egy oktávval magasabban, mint ahogy szól. Egyes kották egy kis 8-ast tesznek a violinkulcs alá, hogy emlékeztessenek: egy oktávval mélyebben szól.

Például az üres 5. húrt A3-nak írják, de A2-ként szól (110 Hz). A hat üres húrt E3, A3, D4, G4, B4, E5 hangként írják, és E2, A2, D3, G3, B3, E4 hangként szólnak (magyarul E A D G H E). A szomszédos húrok többnyire tiszta kvart távolságra vannak egymástól; csak a G (3. húr) és a B (2. húr, magyarul H) között van nagy terc.

A legmélyebb hang az üres 6. húr, az E2 (kb. 82,4 Hz). A legmagasabb a bundoktól függ: egy 20 bundos gitáron az 1. húr C6-ig ér, egy 19 bundoson B5-ig; gitárkottában ez E3-tól C7-ig tart. A 6. húrt gyakran egy egész hanggal lejjebb, D-re hangolják (drop D), így alul hozzájön a D2.

Hallgasd meg

• A legmélyebb húr, E2: nejlon és acélElőbb a klasszikus gitár, aztán az acélhúros. Mindkettő E2-t játszik; melyik indul élesebben, és melyik szól szelídebben?
• Az 5. húr, A2 (110 Hz)Ez a hang közel van a test légrezonanciájához (kb. F#2 és A2 között). Hasonlítsd össze, milyen hosszan és milyen telten cseng a mély hang a két gitáron.
• A 3. húr, G3A klasszikus gitár G húrja egyetlen nejlonszál; az acélhúros gitár G húrja fémmel van körbetekerve. Halld meg a hangszínbeli különbséget.
• Az 1. húr, E4: a pengetés utánA hang legeleje élesebb; kb. egy másodperc után kerekebb lesz, ahogy a magas frekvenciák elhalnak.
• Fent a nyakon: E5 és F5A klasszikus gitár E5-je a 12. bundnál, aztán az acélhúros gitár F5-je a 13. bundnál.

Történet és rokonok

A gitár kb. 500 évvel ezelőtt (a 15–16. században) jelent meg Spanyolország környékén. A 16. századi gitárok sokkal kisebbek voltak a maiaknál, négy húrpárral (kórussal), bélhúrokkal és a nyakra kötött bél bundokkal.

1600 körül egy ötödik húrpárt adtak hozzá; így lett a „spanyol gitár”. A 18. században a felkötött bél bundokat rögzített elefántcsont vagy fém bundok váltották fel, a század későbbi részében pedig hatodik húrpárt is kapott. 1800 körül a párokból hat egyes húr lett, E–A–D–G–H–E hangolással, amely ma is a gitár hangolása.

A modern klasszikus gitár sok vonása Antonio de Torres (1817–1892) spanyol hangszerkészítőtől származik. Az 1850-es években kezdett gitárokat építeni, és hosszabb, szélesebb testet készített a hangosabb hangért. Nem ő találta fel a legyezőmerevítést, de tökéletesítette és elterjesztette.

Az acélhúros gitár története amerikai. C. F. Martin 1833-ban nyitotta meg vállalkozását New Yorkban, és a 19. század közepén a Martin cég kifejlesztette az X-merevítést, amely később lehetővé tette, hogy a gitárok kibírják az acélhúrok húzását. A turnézó zenészeknek olyan hangerő kellett, amely egy koncertterem hátsó soraiig is elér, ezért a cég elég gyorsan áttért a bélhúrokról a fémhúrokra, és az acélhúros gitárok a 20. század elején terjedtek el.

A második világháború alatt a bélhúr hiánycikk volt, mert a belet a harctéri sebvarráshoz használták. A New York-i hangszerkészítő Albert Augustine Segovia gitárművésszel együtt fejlesztette ki a nejlonhúrokat, amelyek az 1940-es évek végén jelentek meg.

A gitár rokonai közé tartozik a lant, a vihuela (egy nagyobb, több húros unokatestvér) és a flamencogitár (vékonyabb test, élénkebb és élesebb, gyorsan elhaló hang), valamint a tizenkét húros gitár, az elektromos gitár és a dél-amerikai charango. Az ukulele négy húrja között ugyanazok a hangközök vannak, mint a gitár 1–4. húrja között, csak más hangmagasságon.

1. 15–16. század
   A gitár megjelenik Spanyolország környékén; a 16. századi gitároknak négy húrpárjuk és bélhúrjaik vannak
2. kb. 1600
   Ötödik húrpárt kap; a „spanyol gitár”
3. 1759
   A legkorábbi ismert legyezőmerevítéses gitár, Francesco Sanguinónak tulajdonítják, Sevilla
4. 18. század
   A felkötött bél bundokat rögzített bundok váltják fel; a század második felében hatodik húrpár is kerül rá
5. kb. 1800
   Hat egyes húr, E–A–D–G–H–E hangolással
6. 1833
   C. F. Martin megnyitja vállalkozását New Yorkban
7. 1850-es évek
   Antonio de Torres elkezd gitárokat építeni, és kialakítja a modern klasszikus gitárt
8. kb. 1916
   Megjelenik a Dreadnought testforma
9. 1940-es évek vége
   Megjelennek a klasszikus gitár nejlonhúrjai

Első lépések és ápolás

Amikor az első gitárodat választod, vedd a kezedbe: a bal kezednek el kell érnie a fogólap túlsó végét, különben válassz rövidebb menzúrát; a kisebbek használhatnak 3/4-es méretet. A nejlonhúrok feszessége kisebb, mint az acélhúroké, és a kezdők gyakran könnyebbnek érzik rajtuk a játékot. Az alacsony húrfekvés (a húrok magassága a fogólap fölött) könnyebben lenyomható, de a túl alacsony zizegést vagy meg nem szólaló hangokat okoz, ezért állíttasd be képzett hangszerjavítóval.

A gitárok fából készülnek; a 45%–55%-os páratartalom az ideális, a túl száraz levegő pedig megrepesztheti a fát, és felválhat tőle a húrláb. Akárcsak a befőttesgumi, a nejlon melegben valójában összehúzódik (Gough–Joule-hatás), ezért a klasszikus gitár melegben felhangolódik, leginkább a 2. és 3. húron.

• Minden játék után töröld le az izzadságot és a zsírt egy hangszerekhez készült száraz kendővel; ne használj szilikonos kendőt, mert károsíthatja a lakkot.
• A klasszikus húrokat legalább 6 havonta cseréld, ideális esetben 3 havonta; az acélhúrokat havonta vagy néhány hetente, ha naponta játszol, illetve kb. 3 havonta, ha kevesebbet. Mind a hatot egyszerre cseréld.
• Minden húrt alulról felfelé hangolj a hangra; ha felülről lefelé hangolod, hajlamos elhangolódni.
• Ha nem játszol, tedd vissza a gitárt a tokjába, és vedd le a kapodasztert, ne hagyd rajta a tokban.
• Több mint 2–3 hétig nem játszol a klasszikus gitáron? Lazítsd meg a húrokat néhány fordulattal.
• A meghajlott nyakat, a felváló húrlábat vagy az erősen kopott bundokat bízd hivatásos hangszerjavítóra; ha a húrláb felválik, ne tegyél fel új húrokat, amíg meg nem javították.

Fedezz fel még többet

• Húros hangszerekA húr rezgéssel szólal meg. Tanuld meg, hogyan működik a hegedűcsalád, a gitár és a hárfa, és miért változtatja meg a hangot, ha lenyomsz egy húrt.
• HegedűIsmerd meg a hegedűt: G D A E húrjait, hogyan tartja szólva a húrt a gyantás vonó, a játékát és G3-tól a terjedelmét.
• CsellóA hegedűcsalád mély, meleg hangja: hogyan énekelteti a vonó a húrt, hogyan ülj vele, és a C G D A húrjai.
• Elektromos gitárAz elektromos gitár a húrok rezgését elektromos jellé alakítja az erősítőnek. Hogyan működik a hangszedő, miért torzít?
• BasszusgitárA gitárcsalád legmélyebb tagja: hogyan működnek a hangszedői, hogyan pengesd és fogd le, a terjedelme és a története.
• UkuleleNégyhúros gitár Madeiráról és Hawaiiról. Nézd meg a részeit, miért van a G húr a C fölött, és hogyan pengess akkordot.