A vonalrendszer: így írjuk le a zenét
A zenét le lehet írni, hogy valaki távol, vagy sok évvel később is pontosan úgy eljátszhassa, ahogy azt szánták. A leírás öt vonalat, néhány jelet és magasabbra vagy mélyebbre tett hangjegyeket használ. Titkosírásnak tűnik, pedig valójában egy kép arról, milyen magasan szól minden hang.
Ebben a leckében
A vonalrendszer: létra a hangoknak
A zenét vonalrendszerre írjuk: öt vonalra, közöttük négy vonalközzel. Képzelj el egy oldalára fektetett létrát. Minden vonal és minden vonalköz a létra egy foka. A vonalakat alulról számoljuk: a legalsó vonal az 1. vonal.
A hangjegy vagy egy vonalon ül, vagy egy vonalközben. Minél magasabban van a hangjegy, annál magasabban szól. Nyomd meg a gombot, és hallgasd meg, ahogy kilenc hangjegy fokról fokra felmászik a létrán.
Próbáld ki: koppints bármelyik hangjegyre, és meghallod. A magasabban álló hangjegy magasabban is szól?
A kulcs: melyik hang hol lakik
A vonalrendszer elején álló kunkorodó jel a kulcs. Megmondja, hogy melyik vonal melyik hangot jelenti. Kulcs nélkül a vonalak bármilyen hangot jelenthetnének.
Két kulccsal találkozol a leggyakrabban. A violinkulcs a magasabb hangokhoz való. A basszuskulcs a mélyebb hangokhoz való. A zongoraművek mindkettőt használják: a jobb kéz általában a violinkulcsot olvassa, a bal kéz a basszuskulcsot.
Koppints egy hangjegyre, és meghallod.
Hangnevek olvasása a vonalrendszeren
Minden vonalnak és minden vonalköznek van hangneve, és a nevek az ábécén haladnak felfelé: A B C D E F G, aztán megint A. Ha egy vonalról a következő vonalközre lépsz, a következő betűre lépsz. Ezen az oldalon a nemzetközi betűket használjuk, ahol a magyarul H-nak nevezett hang neve B.
A violinkulcsban a vonalak alulról felfelé E G B D F. A vonalközök F A C E. A basszuskulcsban a vonalak G B D F A, a vonalközök pedig A C E G.
Nem kell mindet egyszerre megtanulnod. Tanuld meg azt a vonalat, ahol a kulcsod kezdődik (a violinkulcsnál a G-t, a basszuskulcsnál az F-et), és onnan számolj felfelé vagy lefelé.
Koppints egy hangjegyre, és meghallod.
A középső C és a pótvonalak
Mi van, ha egy hangjegy magasabb vagy mélyebb, mint az öt vonal? Akkor egy rövid pluszvonalat húzunk csak annak a hangjegynek. Ezt hívjuk pótvonalnak.
A legfontosabb pótvonalas hang a középső C, vagyis a zongora közepe táján lévő C. Egy pótvonalon ül a violinkulcsos vonalrendszer alatt, és egy pótvonalon a basszuskulcsos vonalrendszer fölött. A zongorán ugyanaz a billentyű. Itt találkozik a két kulcs.
Kereszt, bé és feloldójel
A hangjegy előtt álló jel egy félhanggal megváltoztathatja a hangot. A kereszt (♯) egy félhanggal magasabbra teszi a hangot. A bé (♭) egy félhanggal mélyebbre teszi. A feloldójel (♮) feloldja a keresztet vagy a bét, és visszaadja a hang sima nevét.
A zongorán a keresztek és a bék többnyire a fekete billentyűk. Annak a hangjegynek az elé írjuk őket, amelyiket megváltoztatnak.
Kis kvíz: nevezd meg a hangot
Nézd meg a hangjegyet a violinkulcsos vonalrendszeren, és válaszd ki a nevét. A vonalak (E G B D F) és a vonalközök (F A C E) segítenek megtalálni.
Zongorahang: Salamander Grand Piano, Alexander Holm (CC BY 3.0).