Transzponálás és moduláció: zene új hangnemben
Egy dal nincs egyetlen hangnembe zárva. Az egész dalt feljebb vagy lejjebb viheted, mint amikor egy képet a fal egy másik pontjára akasztasz, és ugyanaz a dal marad. Ez a transzponálás. Egy dal a közepén az otthoni hangnemét is megváltoztathatja, ezt modulációnak hívjuk. Ez a lecke mindkettőt megmutatja, és azokat a hangszereket is, amelyek más hangnemben olvassák a kottát, mint amit hallasz.
Ebben a leckében

Egy egész dal áthelyezése
Transzponálni azt jelenti, hogy egy darab minden hangját ugyanannyival feljebb vagy lejjebb viszed. Minden hang ugyanannyi félhangot mozdul, így a hangok közötti távolságok (a hangközök) pontosan ugyanazok maradnak. A dallam megtartja a formáját; csak máshonnan indul.
Az első gomb egy rövid dallamot játszik C-dúrban. A második ugyanazt a dallamot négy félhanggal feljebb, E-dúrban. A harmadikban két hang elfelejtett elmozdulni, és a dallam hirtelen egy másik dalnak hangzik.
- Az eredeti dallam.
- Minden hang négy félhanggal magasabban: ugyanaz a dallam.
- Két hang a helyén maradt, és a dallam hangulata megváltozik.
Miért kell áthelyezni egy dalt?
A leggyakoribb ok a hang. Mindenkinek van egy hangterjedelme, azoknak a hangoknak a köre, amelyeket kényelmesen el tud énekelni. Ha egy dal legmagasabb hangja túl magas neked, vidd lejjebb az egész dalt, amíg bele nem fér. Az énekesek gyakran éppen ezért kérnek más hangnemet.
A zenészek néha olyan hangnembe is áthelyeznek egy dalt, amelyben könnyebb a hangszerükön játszani. A hallgató mindkét esetben ugyanazt a dalt hallja, csak magasabban vagy mélyebben.
- A dallam egy magas A-ig emelkedik.
- Ugyanaz a dallam öt félhanggal mélyebben.
Próbáld ki: énekelj együtt mindkét gombbal. Melyik változat illik jobban a hangodhoz?
Hogyan transzponálj
Először döntsd el, mennyivel mozdulsz: számold meg a félhangokat a régi kezdőhangtól az újig, a fekete billentyűket is beleértve. Aztán minden hangot ugyanennyi félhanggal mozdíts el. Az akkordokat ugyanígy vidd át: két félhanggal feljebb a C-ből D lesz, az Am-ből pedig Bm (magyarul Hm).
Az új hangnemnek saját előjegyzése van, más keresztekkel vagy békkel. A „Kvintkör” lecke mindegyiket megmutatja.
Próbáld ki: a „János bácsi” így kezdődik: C D E C. Vidd feljebb hét félhanggal, és így kezdődik: G A B G (magyarul G A H G). El tudod játszani a többit egy billentyűzeten?
Transzponáló hangszerek
Egyes hangszerek olyan kottából játszanak, amely nem azon a magasságon van leírva, amelyet hallasz. Ezeket transzponáló hangszereknek hívjuk. Amikor egy B♭-klarinétos (magyarul B-klarinétos) egy leírt C-t olvas, a megszólaló hang egy B♭ (magyarul b), egy egészhanggal mélyebben. A valóban megszólaló hangmagasságot, azt, amelyet egy zongora játszana, hangzó magasságnak hívjuk (angolul concert pitch).
A B♭-klarinét és a B♭-trombita egy egészhanggal (nagy szekunddal) mélyebben szól, mint ahogy le van írva. Az F-kürt egy tiszta kvinttel mélyebben szól. Az E♭-altszaxofon (magyarul Esz-altszaxofon) egy nagy szexttel mélyebben, a B♭-tenorszaxofon pedig egy oktávval és egy egészhanggal mélyebben szól. A fuvola nem transzponáló hangszer: azt szólaltatja meg, ami le van írva.
Miért írják így a kottát? Aki ugyanannak a családnak több hangszerén is játszik, ugyanahhoz a leírt hanghoz megtarthatja ugyanazt a fogást. Egy szaxofonos átválthat altról tenorra, és ugyanúgy olvashatja a kottát, pedig a hang mélyebben jön ki. A gombok zongorahangon játsszák le, hogyan szólnak ugyanazok a leírt C D E F G hangok az egyes hangszereken.
- Hangzó magasság: amit egy zongora játszik.
- Így szól: B♭ C D E♭ F, egy egészhanggal mélyebben.
- Így szól: F G A B♭ C, egy kvinttel mélyebben.
- Így szól: E♭ F G A♭ B♭, egy nagy szexttel mélyebben.
Miért írják át a szólamot
Ha egy klarinétos egyszerűen a zongora kottájából játszana, minden egy egészhanggal túl mélyen szólna, és a kettő ütné egymást. Ezért a klarinét szólamát egy egészhanggal feljebb írják: amikor a zongora C-dúrban játszik, a klarinét D-dúrban olvas, és a kettő ugyanazokat a hangokat szólaltatja meg.
Hallgasd meg mindkettőt. Az elsőben senki sem transzponált. A másodikban a klarinét szólamát átírták, és a két szólam egynek hangzik. (Itt mindkét szólam zongorahangon szól.)
- A klarinét szólama egy egészhanggal a zongora alatt szól.
- A szólam D-ben van leírva, így mindkettő C-ben szól.
Moduláció: új otthon menet közben
A transzponálás az egész dalt áthelyezi. A moduláció más: a dal menet közben megváltoztatja az otthoni hangnemét, és az új hangnem lesz az otthon, legalábbis egy időre.
Egy nagyon egyszerű fajtája gyakori a popdalokban: a vége felé a zene minden figyelmeztetés nélkül egy félhanggal vagy egy egészhanggal feljebb ugrik, és a dallam az új hangnemben tér vissza. Olyan, mintha még egy lépcsőfokot lépnél: ugyanaz a dallam hirtelen fényesebben szól.
- A dallam kétszer C-dúrban.
- Másodszorra Desz-dúrba (D♭-dúr) ugrik.
- Másodszorra D-dúrba ugrik.
Próbáld ki: amikor legközelebb dalt hallgatsz, figyeld a vége felé, van-e egy pillanat, amikor minden hirtelen egy kicsit feljebb emelkedik.
Szelíd moduláció közeli hangnemekbe
Sok darab szelídebben vált hangnemet, egy szomszédos hangnembe. Nagyon gyakori a domináns hangnembe, az ötödik hangra épülő hangnembe lépés (C-dúrból G-dúrba). Egy másik a párhuzamos mollba vagy dúrba, az ugyanazokat a kereszteket vagy béket használó ikertestvérbe (C-dúrból a-mollba). A kvintkörön ezek a hangnemek egymás mellett vannak.
A trükk egy közös akkord (angolul pivot chord), amely mindkét hangnemhez tartozik. Az a-moll akkord megvan a C-dúrban és a G-dúrban is, így a zene rajta keresztül léphet át G-be; aztán az új F♯ (fisz) hang jelzi a fülednek, hogy megérkezett. A második példában az F-dúr akkord (amely a C-dúrban és az a-mollban is megvan) az E-dúr akkordhoz vezet, amelynek G♯-je (gisz) az új otthonra, az a-mollra mutat.
- Az a-moll és a D7 akkordon át egy új otthonba, G-re.
- Az F- és az E-dúr akkordon át egy új otthonba, a-mollba.
Zongorahang: Salamander Grand Piano, Alexander Holm (CC BY 3.0).